A parkban koromsötét volt, a Holdat és a csillagokat felhők takarták el. Egyikünk se vitt zseblámpát, így csak saccra tudtuk eldönteni, merre kell mennünk.

Körülbelül 10 perce bolyongtunk, mire beszélgetés foszlányai ütötte meg a fülemet. Arrafelé vettük az irányt, és...

-Na, végre, itt vagytok. Azt hittük, elkaptak titeket - kiáltott az egyik srác, és felénk intett.

-Nem ártott volna, ha hozzánk vágtok egy zseblámpát, vagy valami - felelte Lucy, és elindult a piával megrakott asztalka felé.

Körülnéztem.

A srácok tüzet raktak, leterítettek néhány pokrócot, és kicsempésztek néhány műanyag széket. Néhányan mályvacukrot pirítottak, mások pohárral a kezükben dumáltak.

-Szia, Emma vagyok - köszönt egy lány, és a kezembe nyomott egy papírpoharat.

-Summer. Ez pedig...? - néztem bele a pohárba.

-Sima kóla. Vagy te valami erősebbet szeretnél? - kérdezte.

-Nem, ez pont jó lesz, köszi - feleltem. - Mióta "hagyomány" az év eleji banzáj?

Emma elvigyorodott.

-El se fogod hinni, de amíg mi be nem tettük a lábunkat a Darkside-ba, nem nagyon ismerték a buli fogalmát. Azelőtt csak az unalmas ősz bálok, téli fesztiválok meg.... Szóval, csak az iskolai rendezvények nyújtottak némi szórakozást. Adam - bökött egy srác felé, aki fekete pulcsit és farmert viselt - szervezi a legjobbakat, bár a mai nagyon light-os lesz. A legfőbb partiarcok nincsenek itt, tavaly ballagtak.

-Éééééértem.

Ennyi volt a beszélgetésünk. Emma elment dumálni néhány csajjal, én pedig leültem az egyik kidőlt fa törzsére, és lassan iszogattam a kólámat.

-Hé, szia! - hallottam magam mögül, és hátrafordultam. Az új srác állt mögöttem és a haverja. - Nyugi, Aaron, biztonságban vagyunk, ma senki nem fog elgázolni minket - mondta vigyorogva, megkerülte a törzset és leült mellém.

-Kac kac.

-Egyébként Garreth vagyok - mondta, és kezet nyújtott.

-Summer - feleltem.

-Szia, Summer, Aaron vagyok - biccentett felém, aztán elindult az italok felé.

Garreth a félig üres poharam felé intett.

-Hozzak esetleg még egyet? - kérdezte.

-Nem, kösz. Te nem innál valamit?

Garreth ezt valamiért mulatságosnak találta, de nemet intett.

-Nem vagyok szomjas, de azért köszi. Szóval, neked bejönnek ezek a titkos éjszakai bandázások?

Megvontam a vállam.

-Jobb, mint egyedül ücsörögni a szobában, nem?

-Á, sziasztok! Summer, nem akarsz bemutatni? - furakodott kettőnk közé Lucy, és egy mosolyt villantott Garrethre.

-Szia, Lucy. Garreth, ő itt Lucy, Lucy, Garreth - feleltem unottan, és legszívesebben elküldtem volna a fenébe.

-Garreth? Milyen érdekes név... - dorombolta Lucy a szempilláit rebegtetve.

-Köszi. Szóval, Summer, miért is jöttél ebbe a suliba? - folytatta Garreth, és hátradőlt, hogy láthasson.

Lucy meglepődött, de nem zavartatta magát: hátradobta a haját, és ő is hátradőlt, mire Garreth előre.

Elvigyorodtam.

-Nem önszántamból, elhiheted. A szüleim szerint a Darkside majd jót tesz nekem. És te?

-Szerintem a Darkside inkább elront, Summer. Annyi bulit fogunk csapni... És Garreth, csak, hogy tudd: te mindre hivatalos vagy... - duruzsolta Lucy, és Garreth combjára tette a kezét.

Felvontam a szemöldököm. Garreth egy laza mozdulattal lesöpörte Lucy kezét, felállt, és átült a másik oldalra, hogy én legyek középen.
Lucy gyilkos tekintettel nézett rá, megvonta a vállát, és lassan elsétált.

Kérdő tekintettel néztem Garrethre, mire ő is felvonta a szemöldökét.

-Veled akarok beszélgetni, nem vele. Talán baj? - kérdezte.

-Nem, csak... Meglepődtem, ennyi.

Garreth elmosolyodott, a szívem pedig kihagyott egy ütemet. Summer, ne legyél hülye! Bitos csak azért kedves, mert ő is új, és te is.

-Szóval, miért is kerültél ide? - nyögtem ki nagy nehezen.

-A szüleim küldtek ide, hogy elszakadjak a... Hát, az ő életüktől. Szerintük én még fiatal vagyok azokhoz a dolgokhoz... - felelte Garreth, és elkomorodott.

-Hm...

Garreth megrázta a fejét, és újra elmosolyodott.

-Beszéljünk inkább másról. Jöhetnek a sablonos témák... Kedvenc együttes?

Majd' két ótán át beszélgettünk, és valamilyen csoda folytán, a többiek nem zavartak meg minket. Sok közös volt bennünk: mindketten szerettük a Muse-t, a kedvenc számunk a Supermassive Black Hole és a My Chemical Romance-től az I'm Not Okay. Ő is rendszeresen járt kisebb-nagyobb túrákra, sátorozni, és fontos neki a családja.

Amior észrevette, hogy már alig bírom nyitvatartani a szemem, felajánlotta, hogy visszakísér a sulihoz. A park még mindig sötét volt, de valahogy mégse félelmetes, mint amikor a csajokkal voltam. Mielőtt visszamásztam volna a szobába, elkapta a karom, és maga felé fordított.

-Jó éjt, Summer - suttogta, végigsimított az arcomon, és eltűnt.