Megválaszolatlan kérdések
A miértekre nem mindig van válasz..

 Hűvös, már-már viharos szél fúj idekint, havazik.
 
December 23-a van. Ugyanolyan tisztán hallom azokat a szavakat, amiket évekkel ezelőtt hallottam. Ugyanitt voltam, de a most árván lengedező hintában ültem. 

"-A te hibád!-ordította anyám.

-Te csaltál meg! A gyereket is elkényezteted! Egy hisztis liba lesz belőle!

-Te viselkedtél gyerekesen! Elhidegültél tőlem!" 

Így készültünk a karácsonyra. Nyolc éves lehettem. Apám már aznap elköltözött, és hiába bizonygatták, semmi sem maradt ugyanaz. Anyu gyakran nyúlt a pohár után, de sose bántott.

Megint vonz ez a hinta, aki talán olyan magányos, mint legbelül én. Annyi megválaszolatlan kérdés van bennem, amire nekem kéne tudnom a választ.

Azóta az év óta, rengeteg ajándékot kaptam.

"Látod milyen szép ruha? Karácsonyozz apunál!" "Kapsz egy cipőt, ha nem mondod el apádnak, hogy megint ittam!" És én szó nélkül teljesítettem, és egyre több dolgot gyűjtöttem be.
"Szerencse, hogy így nevelted. Meg lehet venni a kicsikét, bármivel. Mostantól, győzzön a jobbik!"-hallottam apától. 

Tényleg ilyen lennék? Ha valamit megkapok, azzal ki lehet elégíteni, és csendben maradok? Pénzéhes lennék? Miért lettem ilyen? És mégis, hogyan? Miért velem történik ez? Miért az én szüleimnek kellett ilyennek lenniük? Ez örökletes? Én is így fogom majd nevelni a gyerekemet? És mi van, ha beleőrülök a pénzbe? Most rengeteg dolgom van, de mi lesz, ha esetleg szerencsejátékos, alkoholista, vagy drogos leszek? Ha elveszítek mindent, hogy fogok élni? A tárgyak pótolhatóak, de ha ezek a lelkemhez nőttek? Ha én is úgy viselkedek, mint egy tárgy? Vagy mint egy rongybaba? Ide-oda lehet rángatni? Miért hagyom magam? Mi állhat a háttérben, hogy pénzen akarják megvenni a szeretetemet? A bizalmamat? Miért hiszik, hogy ezzel a szövetségesük leszek? Miért érzem magam kétszínűnek, árulónak? Tényleg az lennék? Mert mind két oldalt meg akarom tartani? Önző lennék ezáltal? Mind két szülőmet megakarom tartani bizonyos mértékben, és ha nem tudnak együtt működni, kisajátítom magamnak? Miért különbözök ennyire a többiektől? Miért nem tudok élni egy normális, átlagos családban? Miért az acsarkodás megy mindenütt? Miért érzem, hogy a világ bizonyos része is, ilyen problémában szenved valamilyen szinten? De miért én szenvedek a legjobban? Hogy kéne kiszabadulnom ebből a.. körforgásból? Vagy ez csak egy egyenes út, amin változatlanul haladok előre, egyre több és több dolgot megkaparintva? Hogy gondolták, hogy én ilyen akarok lenni? Hogy ezen a végtelen úton akarok haladni? Ki törhetek innen? Megváltozhatok, hogy egy normális lány legyek? Egy normális anyával? Normális családdal? Miért nem lehet minden ugyanolyan, mint régen? Ez a karácsony szelleme? 

Nem. Nem foglalkozok a múlttal, egy új jövőt fogok teremteni. Azokkal kell töltenem a Karácsonyt, akiket szeretek. A nagyszüleimmel, a barátaimmal, sok megértő emberrel, akik mellett nem érzem rosszul magam, még ha más is vagyok egy kicsit. De csak egy kicsit. Eljött a változás ideje.

Hogy a hinta ismét magányos legyen.